Energiatanúsítvány, Energetikai tanúsítvány Miskolcon és Borsod megyében!

A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint egy összetett műszaki és energetikai szabályrendszer, amely az új épületekkel szemben támaszt kötelező energiahatékonysági elvárásokat. A szabályozás meghatározza, hogy milyen épületszerkezetekkel, milyen gépészeti megoldásokkal és milyen energiafelhasználási szinten lehet ma új épületet megvalósítani.

2024 óta minden új épületre kötelező

2024-től kezdődően új épület csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha teljesíti a közel nulla energiaigény követelményeit. A megfelelőséget az épületre kiállított energetikai tanúsítvány igazolja, amelynek legalább „A” minősítést kell elérnie.

Az épület természetesen lehet ennél energiahatékonyabb is (A+, A++, A+++), azonban az előírtnál rosszabb besorolás nem elfogadható a használatbavételhez.

A használatbavétel során kell igazolni

A jogszabályi megfelelést a használatbavételi eljárás során, hatósági kérelem keretében kell igazolni az energetikai tanúsítvány benyújtásával.
Amennyiben az épület nem teljesíti a közel nulla energiaigény követelményszintjét, a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását.

Milyen műszaki feltételeknek kell megfelelni?

Az új épületekre vonatkozó energetikai követelményeket a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet határozza meg. A szabályozás négy fő területen rögzít kötelező követelményértékeket.

I. Épületszerkezetekre vonatkozó előírások

A rendelet meghatározza az újonnan beépített szerkezetek – például:

• külső falak,

• födémek,

• tetők,

• nyílászárók

megengedett hőátbocsátási tényezőit (U-érték).
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építőanyagoknak és szerkezeteknek megfelelő hőszigetelő képességgel kell rendelkezniük.

II. Az épület egészére vonatkozó energetikai követelmények

Az előírások nemcsak az egyes szerkezeteket, hanem az épület egészét is vizsgálják. Ennek egyik legfontosabb mutatója a fajlagos hőveszteségtényező, amely azt fejezi ki, hogy az épület egy egységnyi térfogatára vetítve mekkora hőveszteség jut.

A számítás során figyelembe veszik többek között:

• a fűtött légtérfogatot,

• a lehűlő felületek méretét és minőségét,

• az épület tájolását és benapozottságát.

Ezt az értéket az energetikus mérnök határozza meg az energetikai számítások során.

III. Teljes energiafogyasztás és épületgépészet

A közel nulla energiaigény követelményszintje korlátozza az épület éves fajlagos energiafogyasztását is.
Ezt az ún. összesített energetikai jellemző mutatja meg, amely azt fejezi ki, hogy az épület egy négyzetméter alapterületére vetítve mennyi energiát használ fel egy év alatt.

Az új épületeknél ennek megengedett legnagyobb értéke:

76 kWh/m²év

Ha az épület ennél több energiát igényel, nem érheti el az „A” minősítést, így nem teljesíti a közel nulla energiaigény követelményét.
Az érték számításakor figyelembe veszik az épületgépészeti rendszerek hatásfokát, szabályozását és az alkalmazott energiahordozókat is.

IV. Szén-dioxid-kibocsátási követelmény

A szabályozás célja nemcsak az alacsony energiafogyasztás, hanem a környezetterhelés csökkentése is.
Lakóépületek esetében az éves szén-dioxid-kibocsátás megengedett felső határa:

20 kg/m²év

Ez az érték az épület egy négyzetméterére vetített éves CO₂-kibocsátást jelenti. Bár a szám önmagában nehezen értelmezhető a tulajdonosok számára, a megfelelőséget az energetikus mérnöknek előzetesen ellenőriznie kell, mivel a használatbavételkor ezt is igazolni szükséges.

Energetikai besorolások és a közel nulla energiaigény

Jelenleg az épületek energetikai minősítésére 12 különböző besorolási kategória szolgál.
A közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti:

• A

• A+

• A++

• A+++

Új épület tervezésekor bármelyik fenti kategória megcélozható, a beruházási költségkeret függvényében. Mindegyik megfelel az építésügyi előírásoknak, amennyiben eléri legalább az „A” szintet.

Miért érdemes energetikust bevonni már a tervezéskor?

Bár energetikai tanúsítványra a használatbavételkor mindenképpen szükség van, célszerű már a tervezési fázisban energetikus mérnököt bevonni. Az előzetes energetikai számítások segítenek elkerülni a későbbi módosításokat, többletköltségeket és biztosítják, hogy az épület már elsőre megfeleljen a közel nulla energiaigény követelményeinek.